A Duna menti országok vízbiztonság alapú vizsgálata Közgazdaságtudományi

31 OTDK, Közgazdaságtudományi Szekció, Környezeti menedzsment és hatásvizsgálatok Tagozat.

A Duna menti országok vízbiztonság alapú vizsgálata

Helyezés: 1

Hallgató: Rajnai Tamás
Szak: Környezetmérnök MSc, Képzés típusa: msc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Témavazető: Dr. Csete Mária - egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

A vízre, mint a földi (és emberi) lét legszükségesebb és nélkülözhetetlen elemére csakúgy, mint mindenki más, a régió országai és polgárai is rá vannak utalva – a Dunát tekintve ki jobban, ki kevésbé. Úgy gondolom, érdemes és hasznos lehet áttekinteni a régió országainak Dunához fűződő viszonyát, s oda-vissza (mind a folyó-ország, mind az ország-folyó irányú) egymásrautaltságát, kiszolgáltatottságát.

Dolgozatomban a régió és a Duna földrajzi áttekintése után tárgyalni fogom a folyó egyes országokban és az egész régióban betöltött szerepét, áttekintem a Dunára irányuló intézkedéseket, egyezményeket. Megvizsgálom a folyó szempontjából az egyes országok kitettségét, ráutaltságát. Ez utóbbi témakörhöz egy értékelő rendszert dolgozok ki, melyet bemutatok a dolgozatom folyamán, s az általam megalkotott rendszer segítségével osztályozom az egyes országokat és az egész régiót.

Az elmúlt évtizedben a Duna régió országai is kezdtek felébredni, s egyre szorosabb együttműködésbe, kooperációba kezdtek. Először az ICPDR megalakulása, majd később a VKI alapján elkészített Duna Vízgyűjtő-gazdákodási terv utalt erre leginkább. A 2011-es soros magyar EU elnökség egyik prioritása volt a Duna Régió Stratégia elfogadtatása, mely szavatolja a régió hosszú távú együttműködését, a partneri kapcsolatok szorosabbá válását és a régió fejlődését egyaránt.

Mindezek végiggondolása után érthető, hogy miért ezt a témát választottam (O)TDK témámul. Viszont döntenem kellett: megpróbálom az összes régióbeli országot elemezni, s ezzel kitenni dolgozatomat a túlzott széttagoltságnak, vagy valamilyen tényezőket figyelembe véve kiválasztok pár országot, és rajtuk keresztül mutatom be a térséget. Végül utóbbi mellett döntöttem, s kilenc országot választottam ki: Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Bulgáriát és Romániát. Egyrészt ezek azok az országok, melyek legnagyobb részét adják a Duna vízgyűjtőjének, másrészt róluk találtam a leginkább összehasonlítható és jellemzésre megfelelő adatokat.

Dolgozatom végére eljutottam odáig, hogy egy saját értékelő rendszer, egy értékelő-mátrix segítségével vizsgáltam sejtésem igazságtartalmát. A sejtés pedig a következő: szerintem a forráshoz közelebb levő országok kisebb biztonsági kockázatnak vannak kitéve, mint a torkolat közelében lévők, illetve hogy a Duna egy országra vonatkoztatott kockázati szintje arányban áll az ország Dunára veszélyt jelentő kockázati szintjével.