Az EU új gépjármű értékesítésének panel elemzése Közgazdaságtudományi

31 OTDK, Közgazdaságtudományi Szekció, Módszertan I. - Társadalmi jelenségek modellezése Tagozat.

Az EU új gépjármű értékesítésének panel elemzése


Hallgató: Németi Gergely
Szak: közlekedésmérnök, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Témavazető: Lukács Adrienn - egyetemi tanársegéd, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar


Az autógyártás 125 éve alatt egy gyár legmeghatározóbb mérőszáma az értékesített újonnan gyártott gépjárművek darabszáma volt. Az eladott darabszám fontos a gyárnak mind gyártástervezési, mind kontrolling, mind marketing szempontból. Ráadásul, mint azt a 2008-as válság megmutatta, az állam számára is az egyik legfontosabb autóipari adat, hiszen a válságkezelés célja az volt, hogy az újonnan értékesített járművek számát növeljék. Így elengedhetetlennek látszik, hogy elemezzük, milyen makrogazdasági és egyéb paraméterek befolyásolják az új autóértékesítést. Ezek ismeretében képesek lehetünk megfelelő előrejelzéseket készíteni, és az állami beavatkozások hatásfokát elemezni, illetve egyéb állami döntések hatásait számszerűsíteni.
Vizsgálataimat az Európai Unió 23 országán végeztem el a 2003-2007-ig terjedő időszakban, vagyis a válság előtt. Az országok adatai az Eurostat adatbázisából származtak. Erre a panel adatállományra alkalmaztam a már korábban hasonló céllal kidolgozott ökonometriai modelleket (pl.: Tanner modellek). Megvizsgáltam e modellek jóságát és alkalmazhatóságát a problémával kapcsolatban. Emellett kidolgoztam egy statikus és egy „dinamikus” modellt a vizsgált 23 országra, melyek alkalmasak mind hatásvizsgálatra, mind előrejelzésre.
A modellek kidolgozásakor az ökonometria eszköztárával dolgoztam: a panel adatok statikus elemzésénél az LSDV modellt használtam. A megfigyelések alacsony száma miatt nem tudtam dinamikus panelmodellt alkalmazni, ezért egy adott évi, és az azt megelőző év értékesítésének különbségét modelleztem, így tudtam dinamikát vinni a modellbe.
Az általam specifikusan kidolgozott modellek közül –nagy magyarázóereje miatt – a statikust alkalmazva bemutatom, hogy egy ilyen modell felhasználása milyen lehetőséget rejt magában, mind egy adott vállalat, mind az állam szempontjából. Megmutatom, hogyan jelezhető előre egy ország 2012-es új gépjármű értékesítését, és bemutatom, hogy ezt az adatot konkrétan mire tudja használni egy autógyár. Az állam számára nem a konkrét értékesítési adat szükséges, hanem hogy milyen paraméterek mekkora változtatásával érhet el egy kívánt célt (válságkezelés) illetve, hogy egy adott változtatás például adónövelés, hogyan hathat az autóipari szektorra.
Az általam elért eredmények a kis minta ellenére is azt bizonyítják, hogy van létjogosultsága a hasonló gazdasági paraméterek ökonometriai modellezésének, hiszen nagyban javíthatnánk vele a vállalati és az állami döntések hatásosságát.