Millenniumi Fejlesztési Célok vs. SAPRI jelentés - intézmények és adatok tükrében Közgazdaságtudományi

31 OTDK, Közgazdaságtudományi Szekció, Világgazdaság, globalizáció - Világgazdasági problémák Tagozat.

Millenniumi Fejlesztési Célok vs. SAPRI jelentés - intézmények és adatok tükrében

Hallgató: Sőreg Krisztina
Szak: Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, Képzés típusa: ma, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Témavazetők: Dr. Meyer Dietmar - tanszékvezető, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar ,
Dr. Kurtán Lajosné Dr. Vadászlaki Ilona - egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

A kutatómunkám legfőbb célkitűzése, hogy egy kiterjedt elemzés keretében arra keressek válaszokat, hogy vajon a nemzetközi intézmények által működtetett programok és publikált adatbázisok a SAPRI jelentéshez hasonló kezdeményezésekkel összevetve mennyiben tükrözik a valóságot, kinek az érdekeit szolgálhatják, illetve létezik-e egyfajta kompromisszumon alapuló megoldás a civil szféra, a kormányzatok és a nemzetközi szervezetek között.
Dolgozatomban egy összehasonlítás keretében két különböző szemszögből vizsgálom meg a Millenniumi Fejlesztési Célokat, majd pedig figyelemmel követem állítólagos eredményességüket a gyakorlatban. Munkám bevezető részében a globalizáció és a növekedés leírása adja meg a kiindulási alapot, majd rátérek a nyolc célkitűzés és a World Competitivness Yearbook példájára szembeállítva ezeket a SAPRI jelentéssel, mely alapjaiban kérdőjelezi meg a nemzetközi intézmények által publikált adatokat, és végül szemügyre veszem azt, hogy a Commonwealth Foudation hogyan látja e dilemmák áthidalását a gyakorlatban.
Vajon tényleg érezhetőek-e a millenniumi célok hatásai a gazdaságban? Mennyire kell részletekbe menően megtervezni a szükséges intézkedéseket például a szegénység legyőzésére, hogyha a világgazdaság egy állandóan változó dinamikus közeg? Az eddig eltelt 20 év elegendő vagy kevés annak megítéléséhez, hogy ez a program elérheti-e a kívánt eredményeket 2015-ig, és hogyan látja ezt a civil társadalom? Ki finanszírozza és működteti ezeket a programokat, illetve milyen intézmények állnak a háttérben? Az adósságelengedés kedvezhet a potyautas magatartásnak? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbálok válaszokat találni a közgazdaságtan és a gazdaságpolitika különböző területeit vizsgálva.