A munkafogalom (ismeretelméleti) háttere Smith társadalomtudományában Közgazdaságtudományi

31 OTDK, Közgazdaságtudományi Szekció, Közgazdasági elmélet I. Tagozat.

A munkafogalom (ismeretelméleti) háttere Smith társadalomtudományában

Különdíj: t

Hallgató: Szabó Tamás
Szak: alkalmazott közgazdaságtan BA, Képzés típusa: ba, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Témavazető: Dr. Meyer Dietmar - tanszékvezető egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

A klasszikus közgazdaságtanban a munka volt az a központi fogalom, amellyel az egyes szerzők a gazdasági világ jelenségeit magyarázták. A későbbi szerzők rendszeresen kritikával illették elődeik elméleteit; értelmezték fogalmaikat, és megpróbáltak rámutatni azokra az ellentmondásokra, amelyekkel szerintük ezek a művek rendelkeztek. Ebből a szempontból különösen fontos feltárni, hogy az egyes szerzők mit értettek az általuk használt fogalmakon, hiszen egyrészt ennek tükrében kerülhetünk közelebb „az ideológiai váz” leválasztásához, ami például Schumpeter szerint az elmélettörténet fő célja; másrészt így elemezhetjük azoknak a kritikáknak a jogosságát is, amelyeket a későbbiekben az egyes szerzőkkel szemben megfogalmaztak. Sem felkészültségem, sem a munka terjedelme nem nyújt lehetőséget azonban arra, hogy ezekre a kérdésekre akár csak részlegesen is választ adjak, így a dolgozat célkitűzése egy szerző, nevezetesen Smith, egy adott fogalmának, a munkának, áttekintő jellegű elemzése.

A dolgozat elsősorban két elmélettörténeti jelentőségű kérdéssel foglalkozik. Az egyik egy, a XIX. sz. második felében kezdődő, és a mai napig élő kérdés: Ez Smith módszere konzisztenciájának kérdése. A másik kérdés a munkafogalomra vonatkozik, és főleg a klasszikus közgazdaságtan, illetve a marxi politikai gazdaságtan keretében (volt) kutatott probléma. Úgy gondolom azonban a két kérdés nem választható el egymástól, csak a módszertan ismeretében érthető a fogalom. A dolgozat ennek megfelelően a következő felépítéssel rendelkezik:

1. Először szeretné feltárni a Smith szempontjából jelentősebbnek gondolt ismeretelméleti hatásokat, hiszen ezek a hatások jelentik a forrását annak a módszertannak, amit belőlük következően helyesnek gondolt alkalmazni. Ebben a részben a szerző igyekszik Newton, Locke és Hume tudománymódszertani/ismeretelméleti gondolatait összefoglalni.
2. Ezek után a dolgozat kísérletet tesz, immár konkrétan, Smith tudományos módszerének meghatározására, hiszen ennek ismeretében határolhatók be pontosan a skót közgazdász által alkalmazott fogalmak, és látható világosan milyen jellegű igazságtartalommal bírnak a Smith által megfogalmazott állítások. Ebben a részben a szerző igyekszik amellett érvelni, hogy Smith világképe módszertanilag koherens, valamint igyekszik kimutatni benne a newton-i, locke-i és hume-i hatásokat.
3. Végezetüla kapott módszertan ismeretében a dolgozat megkísérli behatárolni a munka fogalmát.