Joghallgatók az információk világában Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi

31 OTDK, Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció, A könyvtárügy aktuális kérdései Tagozat.

Joghallgatók az információk világában

Különdíj: t

Hallgató: Simon Eszter
Szak: Informatikus könyvtáros - Művelődésszervező, Képzés típusa: o, Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Kar: Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar

Témavazető: Sipos Anna Magdolna - egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar

A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar nappali tagozatos hallgatóinak információszerzési és -felhasználási szokásairól. Az empirikus kutatás a hallgatók hétköznapi és szakirodalmi információszerzési szokásait vizsgálja, mind a hagyományos, mind az elektronikus források tekintetében.

A kutatás eredményeinek ismertetése előtt a dolgozat részletezi az információs forradalom okozta változásokat és kihívásokat, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom segítségével összegzi azokat a legfontosabb elméleteket és fogalmakat, amelyek szorosan kapcsolódnak ehhez a gazdasági, társadalmi és kulturális átalakuláshoz. A tanulmány kitér hazánk információtechnikai ellátottságára is, amelyben a hazai kutatások eredményeit veti össze más országokéval.

A vizsgált csoportra vonatkozó adatok alapjául egy kérdőíves felmérés szolgált, mely az információszerzési és -felhasználási szokások mellett a nemre, korra, tanulmányokra, szociális és családi körülményekre, illetve szabadidős tevékenységekre is kitér. A felmérés során igazolódott, hogy a hallgatók a hétköznapi információszerzés során az internetet részesítik előnyben. Emellett a tanulmányaik során is szívesen használnak elektronikus forrásokat, ebben az esetben azonban már megnövekszik a szerepük a hagyományos, papíralapú forrásoknak is. Míg azonban különbséget tudnak tenni a hétköznapi és a tudományos információk között, sajnos nem rendelkeznek kellő mértékben azzal a kompetenciakészlettel, amely a keresést megkönnyítené, a találati halmazt pedig teljesebbé és pontosabbá tenné. Beigazolódott továbbá az is, hogy az információszerzési szokásokat még mindig befolyásolják demográfiai és szociális különbségek. A lakóhelyből fakadó hátrányokat az egyetem, illetve az általa nyújtott szolgáltatások nem mindig képesek kiküszöbölni, amely kiváltképp az idegen nyelvek ismeretében tapasztalható. Különbség lelhető fel a nemek tekintetében is, a férfi hallgatók mind a hétköznapi, mind a tanulmányokhoz kapcsolódó információszerzés során szívesebben használják az elektronikus forrásokat.

Jelen kutatás jelentősége abban rejlik, hogy ez a felmérés képes átfogó képet adni a különböző karok hallgatóinak szakirodalom-használati és információszerzési szokásairól, amely aztán összevethető az információs műveltség alapkövetelményeivel a felsőoktatásban, és ez alapján megállapítható, hogy mely területeken kell változtatni a használóképzési metodikán.