Herbicidek hatása a talajban lévő mikrobiális biomasszára és enzim aktivitásra Biológia

31 OTDK, Biológia Szekció, Mikrobiológia III Tagozat.

Herbicidek hatása a talajban lévő mikrobiális biomasszára és enzim aktivitásra

Hallgató: Bátor Hajnalka
Szak: Környezetmérnök, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Óbudai Egyetem, Kar: Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar

Témavazető: Dr. Bayoumi Hamuda Hosam - Egyetemi magántanár, egyetemi docens, Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar

A peszticidek környezetkímélő alkalmazása, a kívánt hatás eléréséhez szükséges legkisebb mennyiség használatának igénye megkívánja, hogy figyelembe vegyük a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, víz- és tápanyag-ellátottságának, a tápanyag-utánpótlás módjának és mértékének, az agrobiotechnológiai hatását az alkalmazott szerek hatékonyságára az agro-ökoszisztémákban.

A egy hétig tartó 28°C-on 45%-os talajnedvesség tartalomban végzett laboratóriumi kutatómunka négy herbicid alkalmazásával (Glifozát, Treflan, 2,4-D és Acetoklór) a következő paraméterek (mikrobiális szén biomassza, a talaj összes széntartalma, a szén-dioxid kibocsátás, a talaj enzimaktivitás) elemzésére irányul, különböző herbicid dózisok alkalmazásával, azonos és elkülönülő érzékenységű réti csernozjom és a kovárványos barna erdőtalaj mintázatokra.

A dolgozat összegzi az elért eredményeket a herbicidek környezetre való hatásának vonatkozásában. A kísérletek eredményei alapján megállapítottam, hogy:

- A herbicidek toxicitási sorrendje a vizsgálati tényezők alapján ez lett: Glifozát > Treflan > 2,4-D > Acetoklór.

- Az előbb felsorolt paraméterek a réti csernozjom talajnál magasabbak voltak, mint a kovárványos barna erdőtalajnál.

- 100 mg/kg herbicid mindkét talajban gátolt minden kísérleti paramétert.

- 10 mg/kg herbicid alkalmazása során a gombák, az FDA illetve az MBC ellenállóbb, mint a baktériumok és a cellulózbontó mikróbák.

- A 0,1 és 1 mg/kg mennyiségű herbicidnek stimuláló hatása volt minden paraméterre.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a Glifozát toxicitása a legmagasabb, így ez befolyásolja a leginkább a talaj biológiai rendszerét, mivel csökkent a tápanyagtartalom.

Összefoglalásképpen, a talajok herbicidekkel való kezelése serkenti a talaj biokémiai és mikrobiális tulajdonságait.

A talajok eredményes herbicidek-kezelése érdekében szükséges vizsgálni a talaj biológiai tulajdonságait, melyek szoros összefüggésben vannak a talaj minőségével. A talajok biokomponensei általában gyorsabban reagálnak a változó talajkörülményekre, mint a talaj fiziko–kémiai tulajdonságai, ezért a talajban élő mikrobapopulációk és az enzimaktivitás mértéke bioindikátorként szolgál a talaj termőképességét illetően.