Az alkotó, a megvalósító és a befogadó. A Gyerekesély Program szécsényi alkalmazási kísérlete résztvevő önkéntesek szemszögéből Társadalomtudományi

31 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Szociális munka, szociálpolitika III. Tagozat.

Az alkotó, a megvalósító és a befogadó. A Gyerekesély Program szécsényi alkalmazási kísérlete résztvevő önkéntesek szemszögéből

Helyezés: 2

Hallgatók: Dés Fanni
Szak: Társadalmi Tanulmányok , Képzés típusa: ba, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Társadalomtudományi Kar,
Fóti Orsolya
Szak: Társadalmi Tanulmányok , Képzés típusa: ba, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Társadalomtudományi Kar,
V. Szabó Júlia
Szak: Szociológia, Képzés típusa: ba, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Társadalomtudományi Kar

Témavazetők: Oblath Márton - BCE tudományos segédmunkatárs, Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar ,
Oblath Márton - BCE tudományos segédmunkatárs, Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar

Dolgozatunk alapjául a Szécsényi Gyerekesély Program önkénteseiként szerzett élmények szolgáltak. Három hónapon át végeztünk settlement önkéntes munkát a kistérségben, a program munkatársainak munkáját segítve. Ez a fajta kapcsolódás teszi lehetővé, hogy egyedülálló nézőpontból lássuk és láttassuk az MTA GyEP-et. Bemutatjuk és értékeljük a Magyarországon mindeddig egyedülálló fejlesztő programot. Célunk annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy lehet-e kívülről, a lokális társadalomnak nem részeként helybeni társadalmi változást előidézni? Elemezzük, hogy a fejlesztés, beavatkozás formája hogyan befolyásolja a helyi társadalmat, és a különböző formák mennyire eredményesek. Vizsgáljuk, hogy a SzGyep felépítése, struktúrája milyen gyakorlati nehézségeket eredményez. Módszerünket illetően résztvevő megfigyelői pozíciónkból tett megfigyeléseinket egészítettük ki azzal a huszonegy interjúval, amit a program különböző szintjein dolgozókkal és a helyi vezetéssel készítettünk, ezen túl saját terepnaplóinkat elemeztük, melyet három hónapos kistérségi jelenlétünk során vezettünk. Vizsgáltuk a program elméleti alapjait, struktúráját, a dolgozók közti formális és informális viszonyokat. Elemeztük a gyakorlati működést, a program viszonyát a helyi vezetéssel, az érintettekre gyakorolt hatást. Elemeztük azt is, hogy a program különböző szintjein dolgozók programértelmezéseiben vannak-e eltérések, meg tud-e valósulni az ő és a települések vezetőinek együttműködése. Mindezen elemzések alapján kirajzolódott, hogy a program különböző szintjei nem működnek együtt megfelelően. A beavatkozás tárgyát képező helyiek a struktúra megbontásának kísérletére adott reakciója sokszor elutasítás. Ennek okaként azt találtuk, hogy az MTA Gyep-féle fejlesztési kísérlet felülről építkezik, ahelyett, hogy a beavatkozás folyamata a helyi struktúrára épülne, így pedig nem lehet társadalmi változást előidézni. Dolgozatunk jelentőségét abban látjuk, hogy a szerep, amely számunkra egyszerre biztosított külső, objektív, és belső, a viszonyokat jól ismerő rálátást a programra, egyedülálló helyzet, melyben megtapasztaltuk, hogy hogyan valósítható meg egy elméleti elgondolás, lokálisan, a gyakorlatban. Ilyen módon az általunk megfogalmazott észrevételek és kritikák nagy jelentőséggel bírhatnak. Az MTA Gyep és a szécsényi megvalósítási kísérlet nehézségei és erősségei pedig a későbbi fejlesztési programoknak szolgálhatnak fontos tanulsággal.