Nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete. Az elmélettől a magyarországi szabályzásig Társadalomtudományi

31 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Politikatudomány III. Tagozat.

Nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete. Az elmélettől a magyarországi szabályzásig

Helyezés: 1

Hallgató: Kállai Péter
Szak: nemzetközi tanulmányok, Képzés típusa: ma, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Társadalomtudományi Kar

Témavazető: Halmai Gábor - egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar

A dolgozat a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti részvételével foglalkozik. A témához kapcsolódó kérdéseket a kisebbségek és a nemzetállam viszonyát feldolgozó elméletek mentén teszi fel, méghozzá oly módon, hogy a liberális multinacionalizmus elméletére nagyban támaszkodva igyekszik a különböző elméletek szintéziséből egy átfogó megközelítést kiragadni, majd ebből levezetni, hogy a globalizált világ államainak, és különösképpen Magyarországnak, milyen teendői vannak kisebbségeik védelme, teljes (politikai) egyenlősége érdekében. A dolgozat hangsúlyozottan a kisebbségek politikai részvételi jogával foglalkozik, a nyelvi vagy éppen kulturális jogokat csak annyiban érinti, amennyiben azok természetszerűleg összefonódnak a politikai részvétel vagy az autonómia kérdéseivel. A dolgozat megállapítja, hogy a kisebbségi önkormányzatok révén a párhuzamos intézményrendszer kiépítése, minden kiküszöbölendő hibája ellenére, megfelel a liberális multinacionalizmus elméleti kívánalmainak, valamint az alkotmányos követelményeknek is. E két szempontú logikát követve az országgyűlési képviselet tervezett megvalósulása is üdvözlendő lépés, valamint segítheti az alkotmányos patriotizmus kialakulását. Ezt a tendenciát azonban keresztülhúzza a külön fejezetekben, részletesen elemzett etnicizáló alkotmányozás, a határon túli magyaroknak adott választójog, illetve ezzel összefüggésben a nemzetfogalom használatának eltolódása a politikai nemzet fogalmától a kulturális nemzetfogalom irányába.

A fő konklúzió az, hogy a vitathatatlanul pozitív lépések ellenére, a gyakorlatban nem érződik a kormány elköteleződése nemzeti és etnikai kisebbségek asszimilációjának valódi megfékezésére.