A szlovák önrendelkezés megjelenése a korabeli szlovák sajtóban a csehszlovák állam megalakulását követően Társadalomtudományi

35 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Média- és kommunikációtudomány 3. Tagozat.

A szlovák önrendelkezés megjelenése a korabeli szlovák sajtóban a csehszlovák állam megalakulását követően

Hallgató: Vojtek Lili
Szak: Kommunikáció -és médiatudomány, Képzés típusa: ba, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar

Témavazető: Hammer Ferenc - egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Ez a kutatás a Csehszlovákián belül is kisebbségbe került szlovákság az államalapításra adott reakciójával foglalkozik a korabeli sajtó elemzésének segítségével. Azt próbálta feltárni, hogy mennyire voltak jelen a később egyedüliként propagált csehszlovakizmuson kívül más, eltérő vélemények a két újonnan alapult állam berendezkedésével kapcsolatban a korabeli sajtókép vizsgálatával.
Az 1918-ban alakult Csehszlovákia első sajtótermékeit nem érintette a cenzúra, hiszen már nem tartoztak az Osztrák – Magyar Monarchia hatáskörébe, s a fiatal csehszlovák állam még nem alakított ki cenzori rendszert. Az Osztrák – Magyar Monarchiától való elszakadás rengeteg írót, tanítót és más értelmiségit inspirált arra, hogy újságot alapítson vagy cikkek írásába kezdjen. Ez okból az ellentétes vélemények olyan nagy mennyiségben jelennek meg a kutatott 6 sajtótermékben, amelyre a későbbiekben nem lesz példa, hiszen a csehek által írt cikkek a későbbiekben azt próbálták bemutatni, hogy a két „testvérnemzet” szimbiózisban, egyetértésben, közösen kormányozza az országot.
Mi is volt pontosan a szlovákok követelése százkét évvel ezelőtt, a csehszlovák állam létrejöttekor? Egységes volt-e ez a követelés? Valóban mind részesei szerettek volna lenni a csehszlovák államnak, vagy voltak más alternatívák is? A sajtótörténeti kutatás azt mutatja, hogy bizony voltak: a korabeli sajtó elemzéséből kiderül, hogy sokan önálló Szlovákiát szerettek volna, mert megelégelték cseh „testvéreik” elnyomó támogatását, sokan pedig, főleg a katolikus szlovákok, inkább Magyarországhoz csatlakoztak volna, mint testvérnemzet, mert a csehek ateizmusa taszította őket. A szocialista beállítottságúak egy új, a munkásréteg által kormányzott Csehszlovákiáról álmodtak.
Bár a trianoni békerendszer és az azt megelőző és követő társadalmi változások történelmi szempontból nagyon sokat kutatott téma, de ugyanezen kor sajtója, főleg a szlovák nyelvű sajtó visszhangja egy viszonylag „felfedezetlen” terület. A magyar sajtó trianon-visszhangjáról több kutatás keletkezett, s néhány az 1918 utáni csehszlovák propagandáról is, de a szlovák sajtó első visszajelzéseit az új állam létrejöttekor kevés kutatás taglalja. Ezt a médiatörténeti űrt próbálja ez a kutatás kitölteni.