Biblia és autoritás a benedeki Regulában és a Regula Magistriben Humán Tudományi (bölcsész)

35 OTDK, Humán Tudományi (bölcsész) Szekció, Középkori egyetemes történelem Tagozat.

Biblia és autoritás a benedeki Regulában és a Regula Magistriben

Hallgató: Papp Júlia Eszter
Szak: angol nyelv és kultúra tanára, történelem és állampolgári ismeretek tanára, Képzés típusa: o, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar

Témavazető: Vadas András - egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Dolgozatomban a bencés Regula és a Biblia szövegközi kapcsolatait vizsgálom új megközelítésben. Ahogyan a terület kutatásában egyre gyakrabban, én is szeretném összehasonlítani a bencés Regulát a Regula Magistrivel a tárgyalt szempont szerint, hiszen a két szöveg között jelentős mértékű egyezés figyelhető meg, és a két regula különbségei és hasonlóságai szintén tanulságosak lehetnek.
Az intertextualitás elmélete alapján a szövegek képesek párbeszédet folytatni egymással, és ezt a dialógust szeretném megfigyelni a két regula és a Biblia között. Az intertextualitás fogalmából következik, hogy a két kapcsolatba lépő szöveg alakítja egymás jelentésterét, így nemcsak a regulák igyekeznek megfelelni a Bibliának, hanem maguk is alakítják a Biblia percepcióját. Ez tetten érhető például abban, hogy mind a Mester, mind Szent Benedek határozottan válogat a tekintetben, hogy melyik bibliai részeket és melyik könyveket idézi a regulájában. Összességében elmondható, hogy a bibliai arányoknál jóval nagyobb mértékben idézik az evangéliumot a zsoltárokat és Pál leveleit.
Dolgozatomban arra is választ keresek, hogy ennek mi lehetett az oka. Mivel a Bibliát a regulaszerzők arra használták, hogy saját mondanivalójukat az isteni tekintélyű Szentírással támasszák alá, szükséges a bibliai tekintély működésének vizsgálata. E cél érdekében felhasználom Maarten Wisse tekintélyelméletét, és ez igyekszem feltárni, hogy mely tekintélytípusok voltak a legjellemzőbbek a regulákban, és ezeknek milyen funkciójuk, hatásuk lehetett a szabályzatok szövegében. Arra próbálok rámutatni, hogy – a szakirodalom egy részének meggyőződése ellenére – a Bibliának nincs abszolút tekintélye a regulákban, hanem a szerzők igyekeznek a saját karakterüknek megfelelően átformálni azt.