A kétségbeesés viszonya a hithez és a költői egzisztenciához Emil Cioran és Søren Kierkegaard műveiben Társadalomtudományi

35 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Filozófia Tagozat.

A kétségbeesés viszonya a hithez és a költői egzisztenciához Emil Cioran és Søren Kierkegaard műveiben

Hallgató: Gaal Bendegúz József
Szak: Szabad bölcsészet, Képzés típusa: ba, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar

Témavazető: Prof. Dr. Gyenge Zoltán - egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Dolgozatomban a kétségbeesés létmódját és létállapotát vizsgálom két különböző szerző, Emil Cioran és Søren Kierkegaard műveiben. Mivel a kétségbeesés fogalmát Kierkegaard dolgozta ki először, és használta konkrét filozófiai terminusként, dolgozatomban a fogalmat elsődlegesen kierkegaard-i értelemben használom, főleg a szerző A halálos betegség című művére támaszkodva. Cioran műveit ennek fényében értelmezem, és próbálom meg elhelyezni a kierkegaard-i dialektikában. A Cioran műveiben megjelenő kétségbeesés korántsem olyan kidolgozott koncepció, sokkal inkább egész gondolkodását átható létélmény és létállapot, míg Kierkegaard-nál egy meglehetősen komplex dialektikus fogalom, több, mint élmény vagy állapot: létmód, amely meghaladható a hit révén. Dolgozatomhoz párhuzamosan olvastam a két szerző műveit, hogy gondolkodásuknak ezen vonulatát össze tudjam hasonlítani, és rá tudjak világítani a hasonlóságokra és különbségekre is. Tézisem szerint a kétségbeesés: vallásos válság; mindig vallásos jellegű, Isten fogalmához való viszony. Ez mind a két szerző által képviselt kétségbeesésre elmondható, azonban a fő különbség is itt ragadható meg kettejük között. Kierkegaard kétségbeesése Istenhez és a hithez vezető út, az én betegsége, amelyből van gyógyulás, míg Ciorané egy meghaladhatatlan kataklizma, amely az emberi lét lényege. Mégis, Isten fogalmát nem tudja kiírni gondolkodásából: bár nem hisz, a fogalom kísérti, gyűlöli vagy vágyik rá, de valahogy viszonyul hozzá. Ettől válik kétségbeesetté. A kétségbeesés elsődlegesen Istenhez és a hithez való viszony, azonban mindkét szerzőnél egy jelentős dolog, a költői egzisztencia is ebből fakad. Dolgozatomban részletesen tárgyalom, hogyan következik a költészet és a költői lét a vallásos válságból Cioran és Kierkegaard szerint. A dolgozatomban felvázolt összehasonlítás véleményem szerint közelebb vihet a két szerző megértéséhez, mivel a meglehetősen mozaikszerűen, aforisztikusan alkotó Cioran gondolkodásmódját könnyebben fel tudjuk dolgozni a kierkegaard-i filozófia segítségével, amely kidolgozottabb, absztraktabb és pontosabb terminológiát használ, illetve a Kierkegaard által felvázolt kétségbeesés Cioran műveit olvasva átélhetőbbé és érthetőbbé válhat, hiszen a szerző művei szinte tökéletesen produkálják azokat a tüneteket, amelyeket Kierkegaard az istentől elfordult ember tüneteiként írt le.