Az iskolaválasztás hazai és nemzetközi kontextusa – Mi történik hazánkban a „suliváró” foglalkozásoktól az első osztály indulásáig? Társadalomtudományi

35 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Szociológia 4. Tagozat.

Az iskolaválasztás hazai és nemzetközi kontextusa – Mi történik hazánkban a „suliváró” foglalkozásoktól az első osztály indulásáig?

Helyezés: 3

Hallgató: Bugyi Anett
Szak: Szociológia, Képzés típusa: ma, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar

Témavazető: Dr. Fekete Marianna - egyetemi adjujnktus, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy az iskolaválasztás során milyen szelekciós mechanizmusok vannak jelen, mi történik az általános iskolai beiratkozás előtt? Előzetesen azt feltételeztem, hogy a beiratkozást megelőző „suliváró” foglalkozások látens szelekciós mechanizmusként funkcionálnak, ezzel erősítve az oktatási szegregációt, a szelekció alapja pedig a foglalkozásokon nyújtott teljesítmény, illetve a gyermekek feltételezhető családi háttere.
Témaválasztásom motiválta, hogy a Motiváció Oktatási Egyesület kutatási asszisztenseként kezdtem dolgozni, ahol szakmailag is sok támogatást kaptam munkám során. A kutatás előkészítő szakaszában egy kérdőív készült, majd interjúkat: intézményvezetőkkel, tanítókkal, óvodapedagógusokkal és szülőkkel. Az interjúalanyok eléréséhez a hólabda módszert és a szakértői kiválasztás módszerét alkalmaztuk, a szülők egy részével pedig a kérdőívünknek köszönhetően vettük fel a kapcsolatot. Jelen esettanulmány keretében interjúelemzést készítettem, illetve a kérdőív ide vágó aspektusát ismertetem.
Az interjúelemzés igazolta előzetes feltételezéseim helyességét. Az eredményeket tekintve elmondható, hogy a folyamat során az egyik kulcsszereplő a tanító. A szülők igyekeznek számukra és gyermekük számára szimpatikus tanítót választani. Ugyanennyire fontos a tanítók szimpátiája, hiszen sokszor ők döntenek arról, hogy ki kezdheti meg az első osztályt az intézményben és ki nem. A döntéshez pedig elengedhetetlen fontosságú a „sulivárókon” nyújtott eredmény, ahol leginkább a gyermekek magatartása a mérvadó.
Túljelentkezés az egyes intézményekbe ma már nem jellemző, melynek demográfiai okai vannak, viszont ez az iskolák közötti harc kiéleződését eredményezte, mely az iskolaválasztási folyamat végén egy cserekapcsolatba torkollik, hiszen, ha egy iskolában már nem tudnak fogadni a körzeten kívülről, akkor az intézmény igazgatója azokba a helyi iskolákba irányítja a családokat, ahol még van hely, így nem az elutasítás tényét közlik a szülőkkel, hanem egy alternatívát kínálnak fel.
Mindezek mellett fényderült eddig ismeretlen gyakorlatokra is, ilyen például a „versenytárgyalás”, melynek során a leendő elsős tanítók ellátogatnak jellemzően elit óvodá(k)ba, ahol igyekeznek minél több szülőt megnyerni maguknak és az iskolának egy rövid tájékoztató során. Azt gondolom, hogy munkám hiánypótló jellegű, hiszen az iskolaválasztás folyamatát ilyen aspektusban még nem közelítették meg, a folyamatról ehhez hasonló leírás még nem született.