Faanyag rostirányú tömörítése és fixálása a gombabontási vizsgálatokat megelőzően, valamint a legmagasabb tömörítési arány meghatározása Műszaki Tudományi

35 OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, Faipari és könnyűipari technológiák Tagozat.

Faanyag rostirányú tömörítése és fixálása a gombabontási vizsgálatokat megelőzően, valamint a legmagasabb tömörítési arány meghatározása

Hallgatók: Horváth Fruzsina
Szak: Faipari mérnök, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Soproni Egyetem, Kar: Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar,
Szauer Miklós
Szak: Faipari mérnök, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Soproni Egyetem, Kar: Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar

Témavazetők: Báder Mátyás - tudományos segédmunkatárs, Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar ,
Dr. Bak Miklós - tudományos munkatárs, Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar ,
Prof Dr. Németh Róbert - intézetvezetö egyetemi tanár, Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar

Rostokkal párhuzamos tömörítés esetén a teljes keresztmetszetben megváltoznak a faanyag tulajdonságai, és egy lényegesen hajlékonyabb, könnyebben formálható anyagot kapunk. A rostirányban tömörített faanyag a kedvező tulajdonságainak köszönhetően rengeteg lehetőséget kínál az ipar számára az elkövetkező időkben. Kutatási projektünk kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy valamilyen új, eddig nem ismert – felhasználás szempontjából fontos – tulajdonságát keressük ennek a környezetbarát termo-hidromechanikus modifikációs eljárásnak.
Már korábban is ismert volt, hogy a faanyag ridegsége csökken, valamint a fajlagos ütőmunka, az ütő-hajlító szilárdság és a dinamikus törési munkaigény másfél-kétszeresére emelkedik az eljárás következtében. A következőkben a gombabontással szembeni ellenállás változását vizsgáljuk, illetve az elérhető legmagasabb tömörítési arányt határozzuk meg.
A tömörítési szakaszban fellépő feszültségek az összenyomott állapotban tartás közben, a fixálási periódusban fokozatosan csökkennek. Ennek a lépésnek köszönhetően javul a tömörítés hatásossága, mert a fixálás időtartamát növelve a faanyag rugalmassági modulusza jelentősen csökken. 20% mértékű tömörítés után 1 perces, illetve 3 órás fixálásnak vetettük alá a próbatesteket.
Bükk faanyagnál a legmagasabb tömörítési arányt 30%-ban, tölgy szijácsnál 27-28%-ban, míg tölgy gesztnél 21-22%-ban határozhatjuk meg. Ebből arra következtethetünk, hogy a szórt likacsú lombos fafajok jobban tömöríthetőek a gyűrűs likacsú fajoknál, valamint tölgy esetében a szijácsos anyag könnyebben tömörödik az eltérő szerkezeti-kémiai felépítésének köszönhetően.