Jánkmajtis helyneveinek szocioonomasztikai vizsgálata Humán Tudományi (bölcsész)

35 OTDK, Humán Tudományi (bölcsész) Szekció, Nyelvtörténet és névtan Tagozat.

Jánkmajtis helyneveinek szocioonomasztikai vizsgálata

Hallgató: Gocs Klaudia Réka
Szak: magyar nyelv és irodalom, matematika tanár, Képzés típusa: o, Intézmény: Debreceni Egyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar

Témavazető: Hoffmann István - egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar

Dolgozatom témájául Jánkmajtis helyneveinek vizsgálatát választottam, mivel itt lakom, így a települést jól ismerem, és a lakói is ismernek engem. Kutatómunkámat segítette Kálnási Árpádnak az 1970-es években a településen végzett helynévgyűjtése.
A helynévanyag összegyűjtését személyes interjúk során végeztem el, amelyek során 31 adatközlővel dolgoztam, akiket több szempontot figyelembe véve választottam ki. Ezek alapján készítettem el a település helynévszótárát, amely a későbbi elemzési szempontok alapjául szolgált. A Kálnási Árpád szócikkeivel párhuzamosan bemutatott helyneveket a használati gyakoriság mutatóival is jellemeztem.
Az elemzést a Kálnási Árpád A fehérgyarmati járás földrajzi nevei című munkájával való összevetés vezeti be. A két vizsgálat között csaknem két generációnyi idő telt el, ami magyarázza az eltűnő és az újonnan megjelent helyneveket is. Az elemzés során megállapítottam azonban, hogy Jánkmajtis helynévkészletében a 35 év alatt nem történt mélyreható változás.
A saját adatközlőimet négy korcsoportba soroltam életkoruk szerint. A korcsoportok átlagos helynévismerét összehasonlítva elmondható, hogy az idősebbek – a várakozásnak megfelelően - több helynevet ismernek, mint a fiatalabbak, azonban egyetlen adatközlőt sem találtam, aki az egész helynévállománynak birtokában lenne. Nagyobb ugrás csak az első generáción belül, illetve az első és a második generáció között mutatkozik.
Az adatközlők nemének és helynévismeretének összefüggése azt az általánosan elfogadott megállapítást igazolja, hogy a férfiak több helynevet ismernek, mint a nők. Ez Jánkmajtis esetében is igazolható, azonban bizonyosodott az is, hogy a nemek névismerete között nincs számottevő különbség.
A névközösség-vizsgálat alapjául az a történeti tény szolgált, hogy Jánkmajtis két településből egyesített falu. A kutatásom során arra kerestem választ, hogy lakói egy névközösséget alkotnak-e. Ez annak ellenére igazolódott, hogy más tekintetben a település egy közösségnek viszont nem mondható, mivel lakóiban eleven él a tudat, hogy egykor két település volt, s az egyes falurészek lakói még ma is inkább jánki, ill. majtisi identitásúnak tekintik magukat.
Végezetül helynévsűrűségi vizsgálatot végeztem el, Hankusz Éva tanulmánya alapján közel azonos területű falvakkal vetettem össze Jánkmajtis adatait. Ebből az összevetésből megállapítottam, hogy Jánkmajtis névállománya gazdag, melyet több, nyelven kívüli tényező is befolyásol, valamint a szinonim nevek is gyakoriak.