Vásárosnamény történeti földrajza (A táj- és erőforrás használat változása 1784/87-től napjainkig) Fizika, Földtudományok és Matematika

35 OTDK, Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Politikai- és történeti földrajz Tagozat.

Vásárosnamény történeti földrajza (A táj- és erőforrás használat változása 1784/87-től napjainkig)

Hallgató: Fülöp Krisztina
Szak: Történelem-Földrajz, Képzés típusa: o, Intézmény: Nyíregyházi Egyetem, Kar: N

Témavazető: Bányászné Dr. Kristóf Andrea - adjunktus, Nyíregyházi Egyetem N

Absrakt

Az elmúlt évszázadok történeti földrajzi alapú vizsgálatai sajátos fejlődési szakaszokat, dinamizmusát vesztő, majd reorganizálódó és gyors fejlődéssel jellemezhető periódusokat magába foglaló időszakokat egyaránt tartalmaznak. Az itt élők ragaszkodása szülőföldjükhöz, a hely szelleme, illetve természeti és humán erőforrásai mindig átlendítették a nehéz időszakokon Vásárosnamény lakóit, s e tradíciókra alapozva egy többszörösen modernizálódó település fejlődési pályáját és térszerkezeti helyét igyekeztem feltárni dolgozatomban.
Vásárosnamény lakossága csökkenő tendenciát mutat, kevesebb a születések száma a halálozásoknál, kevesebb az 1990-es évek óta a munkalehetőség. Azonban ennek ellenére hangulatos kisvárosról van szó dolgozatomban, ahol jó élni és szeretem lakókörnyezetemet. Vásárosnamény jelentőségét alapvetően földrajzi elhelyezkedése teszi napjainkban is meghatározóvá. A város kedvező közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik a megye fontosabb települései és Ukrajna irányába is. Vásárosnamény legfontosabb és legforgalmasabb közlekedési útvonala a 41.sz. főút, ami közvetlenül összeköti a várost az M3 autópályával, hátránya azonban, hogy jelenleg még a belterületen halad, így nagy közlekedésbiztonsági és környezetszennyezési kockázatot jelent. A település közvetlen közelében három jelentős – az ukrán határ felé nyíló – közforgalmi határátkelőhely van (Lónya, Beregsurány és Barabás), amely az Európai Unió és a Schengeni Övezet határa egyben. Mindez a jövőbeli gyorsforgalmi úthálózati fejlesztésekkel előreláthatólag tovább fog javulni, ami kedvező hatással lehet a gazdasági szereplők versenyképességére, a népességmegtartó képesség alakulására és a turisztikai vonzerőre egyaránt. Közösségi közlekedés szempontjából az autóbuszos közlekedés adottságai annak ellenére kedvezőbbek, hogy a település két vasútvonal találkozásánál fekszik. A Tisza folyót Vásárosnaményig már 2002-ben hajózhatóvá nyilvánították, távlati elképzelés a Felső-Tisza hajózhatóvá tétele. A hivatásforgalmi és a turisztikai célú kerékpárhasználat elterjedt, a kedvező feltételeknek köszönhetően Vásárosnamény kerékpáros barát településsé vált.