Pszichés hátterű beszédproblémákkal küzdő tanulók gondolkodási sajátosságainak vizsgálata egy szövegértési feladat tükrében Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi

35 OTDK, Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció, Oktatáselmélet (didaktika) Tagozat.

Pszichés hátterű beszédproblémákkal küzdő tanulók gondolkodási sajátosságainak vizsgálata egy szövegértési feladat tükrében

Hallgató: Károlyi Enikő
Szak: Magyartanár - Történelem és állampolgári ismeretek tanára, Képzés típusa: o, Intézmény: Nyíregyházi Egyetem, Kar: N

Témavazető: Dr. Schéder Veronika - főiskolai docens, Nyíregyházi Egyetem N

      A beszédben való akadályozottság bármelyik életkorban színre léphet. Talán a legnagyobb nehézséget gyermek- és serdülőkorban jelenti. A beszédészlelés és a beszédmegértés zavarainak kialakulása jobbára vagy veleszületett, vagy a korai életkorokhoz kapcsolódó fejlődési zavar (amiben gyakran nagy szerepe van a környezeti hatásoknak), és szinte kivétel nélkül tanulási zavarokhoz vezet. A beszédprodukciós problémák inkább a fejlődés során, valamilyen funkcionális vagy pszichés ok miatt alakulnak ki, következményei pedig elsősorban a lelki életre vannak kihatással, de hosszas fennállás esetén már a tanulási teljesítményre is. Tapasztalatból tudjuk, hogy ha az első életévekben kezdődő nyelvi és beszédproblémákat csak 6-7 évesen, az iskolába lépve, esetleg még későbbi életkorban próbáljuk kezelni, az már sokkal nehezebb.
     Kutatásunk célja az volt, hogy jobban megismerjük a minden bizonnyal pszichés háttérre visszavezethető beszédproblémákkal élő iskoláskorú gyerekek érzelemvilágát és gondolkodási sajátosságait, egy mese értelmezésén keresztül. A vizsgálatban 17 szelektív mutista, ill. dadogó gyermeket vontunk be, melynek során Andersen: A kis hableány című meséjének meghallgatása után a mesével kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. A kapott adatok értékelésekor egy korábbi, 63 tipikus fejlődésű gyermek részvételével történő vizsgálat eredményeit használtuk kontrollként.
     Feltételeztük, hogy a pszichés hátterű beszédproblémákkal élő gyerekek válaszaiban a tipikusan fejlődő gyerekekétől eltérő, sajátos mintázatot találhatunk. Mivel tudomásunk szerint ilyen jellegű kutatás még nem készült, illetve különösen a szelektív mutizmus magyar nyelvű szakirodalma igen csekély, továbbá a pedagógusok számára általában nehézséget jelent a sikeres tanítási-tanulási folyamat megvalósítása ezekkel a gyerekekkel, abban bízunk, hogy saját (újszerű) kutatási eredményeink segítséget adhatnak a pedagógusoknak a velük való sikeresebb együttműködéshez. Kutatásunk során igazolódott, hogy a vizsgált csoport inkább vizuális, semmint verbális problémamegoldási utakon gondolkodik.