A turizmus-vendéglátás közép- és felsőfokú oktatásának jellemzői és kapcsolata, a szakmai gyakorlat szerepe és piaci jelentősége Közgazdaságtudományi

35 OTDK, Közgazdaságtudományi Szekció, Turizmus - vendéglátás, kultúra, sport Tagozat.

A turizmus-vendéglátás közép- és felsőfokú oktatásának jellemzői és kapcsolata, a szakmai gyakorlat szerepe és piaci jelentősége

Helyezés: 2

Hallgató: Szántó Péter
Szak: turizmus-vendéglátás, Képzés típusa: ba, Intézmény: Budapesti Gazdasági Egyetem, Kar: Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Témavazetők: Dr. Végh Ágnes - egyetemi docens, Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar ,
Debreceni János - tanársegéd, Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Az oktatás évtizedes viszonylatban állandó téma hazánkban. A képzési formák jellemzőinek folyamatos változása azonban nehezíti a terület vizsgálatát.
A dolgozat négy egységre tagolható. Az első szakaszban az oktatást meghatározó keretrendszert mutatom be, összehasonlítom és elemzem a jogszabályokat.
A tanulmány második részének fókuszában a képzési szintek közötti elméleti kapcsolat áll. Azt vizsgáltam, hogy miképp valósul meg a képzési átmenet a jogszabályi szinten.
A harmadik egységében tanulmányi adatelemzésre került sor, melynek során a BGE hallgatóinak osztályzatait hasonlítottam össze, a hallgatók korábbi tanulmányai alapján előképzett (turizmus-vendéglátás vagy közgazdaságtan), és nem előképzett csoportokra bontva. A leíró statisztika eszköztárán túlmutatóan kapcsolatvizsgálatot végeztem. Dokumentumelemzés során összevetettem az egyetemi és a középiskolai követelményeket, kapcsolódási pontokat keresve. Az eredmények értelmezésének elősegítéséhez interjút készítettem Dr. Fenyvesi Éva dékánhelyettes- és Dr. Szalók Csilla intézetvezető asszonnyal.
Dolgozatom negyedik egységében a szakmai gyakorlatra helyeztem a hangsúlyt, ez mind a két szinten az oktatás fontos eleme.
A szakmai gyakorlat kereteinek ismertetése után annak gazdasági jelentőségét mutatom be a rendkívül alacsony bérköltségen keresztül. Négy – gyakornokokért felelős szállodai vezetővel készített – interjúm alapján összegzem, hogy milyen elvárásokat támasztanak a gyakorlóhelyek, illetve, hogy milyen előnyöket élveznek a gyakornokok foglalkoztatásából és mit változtatnának meg az oktatás ismeretanyagán.
A hallgatói elvárásokat és várakozásokat online kérdőív formájában (n=201) mértem fel. Ez alapján átfogó képet igyekszem adni arról, hogy a gyakorlat előtt állók milyen vállalatnál, milyen munkakörben szeretnének dolgozni, milyen ismeretanyag megszerzését tartanák fontosnak és miképp ítélik meg az egyetemen megszerzett tudásuk hasznosságát. A változók közötti kapcsolatot statisztikai próbával teszteltem.
Eredményeim alapján az mondható, hogy a képzési átmenet az elméletben megjelenik, de a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás képzésén tanuló hallgatók eredményeiben ez annak ellenére is csak csekély mértékben mutatható ki, hogy a kapcsolódási pontok egyértelműen kirajzolódnak.
A gyakorlóhelyek jelentős előnyöket élveznek a gyakornokok foglalkoztatásából, de a képzéssel nem elégedettek. A hallgatók pozitívan néznek a gyakorlat elébe, de közgazdaságtani területen nem szívesen dolgoznának.