Az allelopátia szerepe a csillagfürt (Lupinus albus L.) állományok gyomflórájának alakulásában Agrártudományi

35 OTDK, Agrártudományi Szekció, Növényvédelmi B Tagozat.

Az allelopátia szerepe a csillagfürt (Lupinus albus L.) állományok gyomflórájának alakulásában

Hallgató: Apagyi Vivien
Szak: Mezőgazdasági mérnöki, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Nyíregyházi Egyetem, Kar: N

Témavazető: Dr. Tóth Csilla - főiskolai docens, Nyíregyházi Egyetem N

Vizsgálatink célja annak elemzése volt, hogy az elvégzett gyomfelmérések (2018., 2019. év) eredményeinek ismeretében megnézzük, lehet –e a csillagfürt allelopátiájának szerepe a csillagfürt állományok gyomflórájának alakulásában. A csillagfürt allelokemikáliáinak csírázásgátló hatásának vizsgálataihoz bioteszteket végeztünk el. Ezeket a bioteszteket kétféle módszerrel hajtottuk végre. Végeztünk biotesztet egyrészt hideg vizes toxinizolációs eljárással nyert 4; 8; 16 és 20 g/100 ml oldat töménységű kivonatokkal, másrészt szárított, porított növényi részekből készült, 0,2; 0,4; 0,6; 0,8 és 1,0 mg/ml töménységű kivonatokkal.
A kultúrnövények magvai esetében összehasonlításképpen mind a két módszer alapján elvégeztük a kísérletet, míg a gyomnövények magvai esetében csak a szárított növényi részekből készült kivonatokkal történt meg a kezelés. Tesztnövényként olajretek, saláta, közönséges kakaslábfű, szőrös disznóparéj, ürömlevelű parlagfű, lapulevelű keserűfű, zöld muhar és fehér libatop magvakat használtunk. Kezelésenként értékeltük az egyes magvak csírázásának mértékét (kezelésenként 50 db magvat véve figyelembe), mértük a fejlődő gyökerek hosszúságának alakulását.
Az alkalmazott kezelések közül a hideg vizes toxinizolációs eljárással nyert kivonatokkal kezelt saláta és olajretek magvak esetében tapasztaltuk teljes mértékben a csillagfürt allelokemikáliáinak csírázásgátló hatását, az egyre töményedő kivonatok hatására fokozatosan csökkent a magvak csírázási ereje, a fejlődő gyökerek hossza. A szárított, porított növényi részekből készített kivonatok esetében nem kaptunk teljesen egyértelmű képet a kultúrnövények magvai esetében. Gyommagvak közül a kakaslábfű mutatott egyértelmű hatást a kezelésre, a koncentráció növekedésével csökkent a csírázási erély és a fejlődő gyökérhossz. A többi gyommag esetében az allelokemikáliák csírázásgátló hatása nem volt egyértelműen megállapítható.
Összességében azonban megállapíthattuk, hogy a csillagfürt allelopatikus hatása koncentrációfüggő tulajdonság. Megállapítható volt, hogy noha a tesztnövények eltérő módon reagáltak a csillagfürt leveles szárából készített kivonatokra, de valamennyi tesztnövény igazolta az allelopátia jelenlétét a biotesztekben: a kezelések hatottak a csíraszám alakulására és a gyökerek hosszának növekedésére.