Egyszerűen bonyolult. A szovjet-magyar divattörténeti kapcsolatok a magyar sajtóforrások tükrében 1957-1968 Humán Tudományi (bölcsész)

35 OTDK, Humán Tudományi (bölcsész) Szekció, 1945 utáni magyar történelem és történelmi emlékezet II. Tagozat.

Egyszerűen bonyolult. A szovjet-magyar divattörténeti kapcsolatok a magyar sajtóforrások tükrében 1957-1968

Helyezés: 3

Hallgató: Tömő Ákos
Szak: Történelem, Képzés típusa: ba, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar

Témavazető: Gyimesi Zsuzsanna - tudományos főmunkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

A divat többrétegű információ. Egyszerre informál bennünket társadalmi jelenségekről, gazdasági lehetőségekről vagy épp az egyéni szabadság megéléséről. De vajon, hogy nézett ki a divat az államszocialista rendszerekben, ahol az élet számos területét kontrollálni kívánó állam kereteket próbált szabni egy olyan jelenségnek, melynek legfőbb ismérve az örök megújulás? A sztálini (magyar vonatkozásban Rákosi-féle) terror légkörének lebomlását követően az 1950-es évek közepétől a divat és az öltözködés egyfajta társadalmi szelepként funkcionált a keleti blokk országaiban. A divat ismét a mindennapok tematizált része lett, miközben kiépült annak intézményrendszere. Mindez azonban úgy történt meg, hogy a paternalista állam továbbra is megszabta a divat mozgásterét. Ennek legékesebb példája, az "egyszerűség"; "célszerűség"; "kombinálhatóság" kulcsszavakkal körülírható "szocialista jó ízlés" fogalma, amellyel a divatlapok hasábjain keresztül próbálták meg a közízlést az állam által megfelelőnek tartott irányba terelni. Az ideológiai tartalmon és az elvárt magatartásmintán túl azonban egy nagyon praktikus ok is szolgált a "szocialista jó ízlés" megalkotásához: az egyszerű és célszerű ruhákkal tudták fékezni a tervutasításos gazdaságban idegenként mozgó divatot, amely a hiánygazdaság következtében problémák elé állította a szocialista vezetést.

Dolgozatomban először a divat 1957-1968 közötti legitimálódását szeretném bemutatni Magyarország és a Szovjetunió vonatkozásában. Ezt követően korabeli sajtóforrásokon keresztül kívánom körüljárni a "szocialista jó ízlés" fogalmát, egyrészt bepillantva ezzel a korszak társadalmi változásaiba, másrészt megvizsgálni a divatlapokban megjelenő irányított diskurzus, mint hatalomtechnikai eszköz jelenségét.