A nép uralmán túl Társadalomtudományi

35 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Politikatudomány 1. Tagozat.

A nép uralmán túl

Helyezés: 2

Hallgató: Milbacher Dániel
Szak: Politikatudományok, Képzés típusa: ba, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Állam- és Jogtudományi Kar

Témavazető: Illés Gábor István - adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

A dolgozat kísérletet tesz arra, hogy a demokrácia vizsgálatok számára egy másfajta szempontot mutasson. E szempont a társadalom autonómiájának elemzését helyezi a középpontba.Először, a dolgozat meghatározza azt, hogy mit tekint a demokrácia szükségszerű értelmezésének. Ehhez összefoglalja az elitista demokrácia elméletét különös tekintettel a felhatalmazáselméletre. Ezt követően meghatározza, hogy miért nem lehetnek alkalmasak a mainstream demokrácia megközelítések a demokrácia pontos vizsgálatára. Ennek keretében kifejti a mérhető demokráciával kapcsolatos aggályait, a liberális demokrácia kiritkáját, és a hibrid rezsim irodalmak problematikáját. Másodszor, a társadalomelmélet irodalmának segítségével igyekszik meghatározni a társadalom autonómiájának fogalmát. Kifejti ennek vizsgálati módszertanát, amely a mezők elemzéséhez hasonlatos. Harmadszor, meghatározza a politika és a hatalom dolgozatban használt fogalmát, majd rátér a magyar rendszerre. A magyar rendszer kapcsán leírja a politika autonómiájától, a politika primátusáig vezető utat ezzel megteremtve a vizsgálati módszer kontextusát, ehhez hozzákapcsolja a legújabb kutatási irányt a plebiszciter vezérdemokrácia megközelítést. Ezt követően kifejti az a megközelítési módot, amely keretet ad a társadalom autonómiájának vizsgálatához. Negyedszer, egy rövid példán keresztül bemutatja a módszertan használatát úgy, hogy a kortárs magyar irodalmi mező egy mozzanatát elemzi. Ezen az elemzésen keresztül bemutatja, hogy miért fontos e módszer alkalmazása a demokráciák vizsgálatánál. Kifejti, hogy e másfajta megközelítéssel miden rezsimet önmagában, önmagához képest lehet vizsgálni, és így nem kell összehasonlításokba és ideálokba kapaszkodni ahhoz, hogy egy adott rendszer demokratikusságának alapvetéseit meg lehessen vizsgálni. E másfajta megközelítés egy olyan eszközt adhat a kutatók kezébe, amely segíthet egy másik kontextusba helyezni a demokrácia vizsgálatokat, és feloldani azokat az ellentéteket, amelyek nehezítik a kutatást, és folyamatos vitákat generálnak.