Sport és politika összefonódása Kvantitatív Big Data elemzés Társadalomtudományi

35 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Politikatudomány 3. Tagozat.

Sport és politika összefonódása Kvantitatív Big Data elemzés


Hallgatók: Molnár Bence
Szak: Szociológia, Képzés típusa: ma, Intézmény: Károli Gáspár Református Egyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar,
Kovács Attila Bence
Szak: Szociológia, Képzés típusa: ma, Intézmény: Károli Gáspár Református Egyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar,
Radics István
Szak: Szociológia, Képzés típusa: ma, Intézmény: Károli Gáspár Református Egyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar

Témavazetők: Sztárayné Dr. Kézdy Éva - egy.doc., Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar ,
Dr. Tóth Gergely - egy.adj., Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar


Nehéz két olyan területet találni a társadalmi élet alrendszerei között, amely hasonló szimbiotikus kapcsolatot alakított volna ki egymással, mint a sport és a média. A sportot a médián keresztül a politika is gyakran alkalmazza, mint eszközt.

Kutatásunk során a sport és politika összefonódásának magyar médiabeli reprezentációját, illetve annak időbeli változásait vizsgáljuk az origo.hu-n és az index.hu-n 1998 és 2020 áprilisa között megjelent cikkeken keresztül. Az elemzéshez felhasznált adatbázisunkat a „webscraping” módszertanával állítottuk elő.
A sport és a politika kapcsolatának elemzéséhez és szűréséhez NLP (Natural Language Processing) eszközöket alkalmaztunk, mint például szentiment analitika és topik modellezés. A szűrés folyamán a portálonkénti több mint fél millió cikkből részben egy neurális hálón alapuló módszer segítségével szelektáltuk azon cikkeket, amelyek sporttal és politikával kapcsolatos kifejezéseket is tartalmaznak.

Kutatásunk során azt találtuk, hogy az általunk vizsgált cikkekben fellelhető szavak érzelmi töltetei alapján a cikkek hangulata időben változik. Ez véleményünk szerint nem független egyéb társadalmi jelenségektől, mint például a 2008-as gazdasági válságtól vagy a Társadalmi Adókedvezmény (TAO) 2012-es bevezetésétől.

Az Origo esetében arányaiban kevesebb olyan cikket találtunk, amelyben a politika és sport egyaránt megjelent. Ezekből feltételezhető, hogy az Origo weboldalán ritkábban jelennek meg sportot és politikát egyaránt említő cikkek, viszont úgy találtuk, hogy az Origo sporttal foglalkozó cikkeiben erősebben jelenik meg a politikai tartalom.

A két portál esetében eltérő témákat találtunk. Viszont a hírportálok témái között talán mindkét esetben a sporttámogatás és a finanszírozás volt a legmeghatározóbb. Korábbi elméleteket figyelembe véve megerősíthetjük azt az állítást, hogy a magyar sport átpolitizáltságának egyik mérőszáma a sportba invesztált állami támogatások aránya lehet.
Úgy véljük, hogy a kutatásunk eredményei és az alkalmazott módszertan segíthet egyes esettanulmányok során különböző események detektálásában, valamint a kutatásokhoz szükséges adatszűrési feladatokban.