Árpa (hordeum vulgare l.) In vitro portoktenyésztési módszerek összehasonlító elemzése a Gabonakutató Nonprofit Kft. Árpanemesítési programja számára Agrártudományi

35 OTDK, Agrártudományi Szekció, Növény-genetikai és biotechnológiai Tagozat.

Árpa (hordeum vulgare l.) In vitro portoktenyésztési módszerek összehasonlító elemzése a Gabonakutató Nonprofit Kft. Árpanemesítési programja számára


Helyezés: 2

Hallgató: Markó Ferenc
Szak: Mezőgazdasági mérnök, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Mezőgazdasági Kar

Témavazetők: Dr. Monostori Tamás - főiskolai tanár, Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar ,
Dr. Lantos Csaba - laborvezető, N N Gabonakutató Nonprofit Kft.


Kísérleteink egyik fő célja a különböző stressz előkezeléseknek az in vitro androgenezis indukciójára gyakorolt hatásának vizsgálata volt portoktenyészetben. A kísérletben két szakirodalomban publikált- és két saját tapasztalatokra alapozott stressz előkezelést vizsgáltunk, két hatsoros őszi árpa genotípus felhasználásával. Megfigyeltük a genotípusok válaszadó képességét, melyet a regenerált embriószerű struktúrák-, zöld- és albínó növénykék számával vetettünk össze. A kísérlet során genotípus x előkezelés interakciót figyeltünk meg a zöld növénykék számában. A szilárd 0,7 M manniton, 40 mM kalcium-klorid kiegészítéssel, 4 napon át, 24 °C-on végzett előkezelés eredményezte a legtöbb zöld- és albínó növénykét.
Kísérletünkben megvizsgáltuk két regeneráló táptalaj hatékonyságát is, amit az előállított embriószerű struktúrákon teszteltünk. A vizsgálat során szignifikáns különbséget állapítottunk meg a regenerált zöld- és albínó növények számának alakulásában. A Cistué és munkatársai (2003) által publikált FHGR táptalajon regeneráltuk a legtöbb zöld- és albínó növénykét. Megállapítottuk továbbá, hogy a genotípus szignifikánsan befolyásolta a zöld növénykék számát.
Célkitűzéseink között szerepelt, továbbá, kilenc nemesítési alapanyag árpa genotípus vizsgálata in vitro portoktenyészetben. Őszi- és tavaszi növekedési típusokat egyaránt teszteltünk. Mérsékelt genotípus hatást találtunk az embriószerű struktúrák, zöld- és albínó növények esetében, illetve megállapítottuk, hogy minden vizsgált genotípus megfelelő válaszadó képességgel rendelkezett.
A nemesítési alapanyagok genotípus hatás vizsgálata során- a zöld növénykék tekintetében- legjobbnak minősített két genotípusból 50-50 növényt ploidia-fok vizsgálatnak vetettünk alá. A kísérlet során 3 módszer (fenotípusos, sztóma-zárósejt méret, áramlási citometria) hatékonyságát teszteltük, melynek során az áramlási citometriás meghatározás 100% pontosságúnak bizonyult. Ezen meghatározás alapján a vizsgált növények 87%-a volt spontán diploid. A program keretében 655 DH vonalat adtunk át az árpanemesítési program számára.