Canonizing Playfulness: Promoted, Permitted and Prohibited modes of play in the K-pop Game Művészeti és Művészettudományi

35 OTDK, Művészeti és Művészettudományi Szekció, Művészetelmélet 2. Tagozat.

Canonizing Playfulness: Promoted, Permitted and Prohibited modes of play in the K-pop Game

Helyezés: 2

Hallgató: Nemesi Zsófia
Szak: média design, Képzés típusa: ma, Intézmény: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Kar: N

Témavazető: Fábics Natália - egyetemi tanársegéd, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem N

A rajongói tudományok és a fandomkutatás területén a játék és játékosság fogalmai mindig is középpontban álltak. Ez a jelentőség felerősödött az úgynevezett “ludikus fordulattal”: azóta az akadémiai diskurzus is nagyobb elismeréssel fordul a játéktudomány és az ezen a területen munkálkodó kutatók által alkalmazott módszertan felé. A rajongói kultúra és a játéktudomány határterületének egy rendkívül termékeny vizsgálatát kezdte meg Paul Booth a 2015-ös könyvében, melynek címe Playing Fans, Negotiating Fandom and Media in the Digital Age. A könyvben Booth többféle különböző játékmódot kategorizál, melyekben a rajongók és a média ipar egyaránt részt vesznek. Az író e felek közötti játékos és hibrid interakciókat és tartalomcseréket, diskurzust vizsgálja meg, térképezi fel.

Orion Mavridou egy lépéssel tovább kíván haladni a játéktudomány és a rajongói kultúra határterületének mezsgyéjén, mely ambícióit, illetve javaslatait felvázolja a Playful Fandom: Gaming, Media and the Ludic Dimensions of Textual Poaching című, 2017-es tanulmányában. Mavridou szerint a két fél közötti interakciókat nem csupán elszigetelten, eseményenként kellene vizsgálnunk, hanem tekinthetjük az egész struktúrát magát egyfajta játékként, amiben a résztvevő felek játékosok, akik előre meghatározott szabályok szerint játszanak.

A kutatásomban a koreai popzene ipar és annak rajongói közösségeinek kapcsolatát vizsgálom, ahol e szabályok már egész explicit módon kirajzolódnak: ismétlésen, hagyományokon és bevált üzleti formulákon keresztül megerősödtek e játék keretei. Ezen a területen az ipar hatalmas jelentőséget fordít a szabályok betartására és a narratív kánon karbantartására, hogy az általuk szándékolt és letisztult maradjon. Az utóbbi években azonban megfigyelhetők bizonyos változási folyamatok, melyek részben betudhatók a rajongói „szabadjátéknak”: a szilárd szabályok megpuhulása pedig termékeny talajt kínál egy mélyebb elemzésnek, mely a játékra és a játékosokra fókuszál.

KULCSSZAVAK: Játékosság, rajongói kultúra, k-pop, ludológia, kanonizáció