A Pâclele Mici és Pâclele Mari iszapvulkánok felszínfejlődésének összehasonlítása Fizika, Földtudományok és Matematika

35 OTDK, Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Geoinformatika és távérzékelés Tagozat.

A Pâclele Mici és Pâclele Mari iszapvulkánok felszínfejlődésének összehasonlítása

Különdíj: t

Hallgatók: Ilona Judit
Szak: Földrajz, Képzés típusa: ba, Intézmény: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kar: N,
Szabó Ákos
Szak: Földrajz , Képzés típusa: ba, Intézmény: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kar: N,
Lukács Bálint
Szak: Földrajz, Képzés típusa: ba, Intézmény: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kar: N,
Kacsó Péter
Szak: Földrajz, Képzés típusa: ba, Intézmény: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kar: N

Témavazetők: Gál Andrea - Adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem N ,
Imecs Zoltán - Egyetemi docens, Babeș-Bolyai Tudományegyetem N

A romániai Bodzai-Előkárpátokban jelentős számban találkozhatunk iszapvulkánokkal, közülük a legnagyobbak egy lepusztult antiklináson létrejött medencében, a Berca-medencében találhatók. Ezek mind nagy valószínűséggel ugyanabból a forráskőzetből táplálkoznak, ezért érdemesnek véltük összevetni a medence két legismertebb iszapvulkáni területének, a Pâclele Mici és Pâclele Mari iszapvulkánoknak fejlődését.
Ahhoz, hogy felmérhessük a rövidtávon végbemenő változásokat, fotogrammetriai és térinformatikai módszereket alkalmaztunk: két különböző évben (2018-ban és 2019-ben) egy-egy drónos felmérést végeztünk a területeken. Felvételeinket egységes módon, azonos felbontással és azonos paraméterekkel dolgoztuk fel, hogy a belőlük származó ortofotók és digitális terepmodellek adatai összehasonlíthatók legyenek.
Méréseinkkel arra kerestünk választ, hogy megegyező vagy eltérő irányba fejlődnek a vizsgált iszapvulkáni mezők, valamint arra, hogy milyen befolyásoló tényezők állnak a megfigyelt hasonlóságok és különbségek mögött. Vizsgáltuk többek között a területeken megjelenő iszapvulkáni formák aktivitását, típusát és elhelyezkedését, valamint a terepmodellekből generált időszakos lefolyási hálózatok jellegzetességeit. A terepmodellek adataiból felszín alatt lejátszódó folyamatokra is próbáltunk következtetni. Összehasonlító vizsgálataink bár rövidtávúak, mégis bemutatják, hogy az iszapvulkánokon jelen levő építő és koptató folyamatok sokszínűek, és az élettelennek tűnő holdbéli táj nagyon is ,,él’’.