Identity and Civic Education: an Analysis of the 2020 Hungarian National Core Curriculum Társadalomtudományi

35 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Nemzetközi tanulmányok 4. Tagozat.

Identity and Civic Education: an Analysis of the 2020 Hungarian National Core Curriculum


Különdíj: t

Hallgató: Heszterényi Réka
Szak: International Relations, Képzés típusa: ba, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Társadalomtudományi Kar

Témavazető: Romsics Gergő / Frank Thomas Zsigó - egyetemi adjunktusok, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar


A dolgozat az európai és nemzeti identitás és állampolgárság, illetve az állampolgári nevelés kapcsolatát vizsgálja meg a 2020-as Nemzeti Alaptanterven keresztül. További következtetések is levonhatók arról, hogy hogyan befolyásolhatja az Európai Unió a nemzeti döntéshozókat egy olyan területen (az oktatásban), ahol kizárólag támogató hatáskörrel bír. A kutatás fő tézise a NAT-ban található paradoxon: a normakövető magatartás, demokratikus tradíciók hiánya és a döntéshozókra helyezett elvárások komplex összjátékának eredménye egy etnonacionalista fennhangú, de innovatív, élményalapú és az EU által támogatott módszertanú tanterv.

A kutatás kiindulási pontja Avril Keating tanulmánya az európai integráció a tagállamok oktatáspolitikájára kifejtett hatásáról, mindez kiegészítve posztkommunista és magyar sajátosságokkal. A dolgozat három egymáshoz szorosan kapcsolódó témát jár körbe 1) az európai és nemzeti identitás kapcsolata 2) az állampolgári nevelés státusza és tartalma 3) az állampolgári minta a 2020-as Nemzeti Alaptantervben. Az elemzés két részre oszlik: az európai és magyar identitás és a tanítási módszertan tantárgy-specifikus áttekintésére és a szakirodalmat szintetizáló módszertan alapján a három fő téma mentén levont konklúziókra.

A kutatás főbb megállapítása, hogy a NAT-ban erős nemzetre nevelés azonosítható be, ami patrióta, etnonacionalista, keresztény, normakövető magatartásra épül és magában foglalja a határon túli magyarokat is. Az állampolgári ismeretek is ezen identitásfelfogást tükrözi, de meglepő módon modern, élményalapú, tapasztalati tanulásra épülő módszertannal kívánja demokráciára nevelni és szocializálni a diákokat, legfőbbképpen vita által, tükrözve az Európai Uniós kulcskompetenciát. Ezen kettősség illusztrálja hogyan értelmeződnek át és torzulnak el az európai oktatáspolitikai célkitűzések és kompetenciák, ezáltal az európai identitás és állampolgárság is, a nemzeti szinten.