Lengéscsillapító vizsgálata személygépjárműben Műszaki Tudományi

35 OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, Járműgépészet Tagozat.

Lengéscsillapító vizsgálata személygépjárműben

Helyezés: 2

Hallgató: Makay Zsolt
Szak: Gépészmérnöki, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Mérnöki Kar

Témavazető: Szuchy Péter - tudományos munkatárs, Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar

Munkám egy nagyobb projekt része, mely során egy gépjármű lengéscsillapítását vizsgálom és összehasonlítom a gyári alkatrészek eredményét sport alkatrészek eredményével. A projektet saját mérőrendszer összeállításával és programozásával végeztem. A projekt nagyságából eredően több időt vesz igénybe, így a szakdolgozat célja a jármű gyári lengéscsillapítójának Lehr-féle csillapítás értékének meghatározása.
A járművet kéttömegű gerjesztett és csillapított lengőrendszerként modelleztem. A tömegek gyorsulását és a két tömeg közötti rugó megnyúlását mértem. A számolások során relatív eredményeket mutattam ki a lengéskép alapján, így nem volt szükségem ismert értékű gerjesztésre. A Lehr-féle csillapításhoz a lengőrendszer periódusidejét, csillapítás nélküli sajátfrekvenciáját és logaritmikus dekrementumát kellett meghatároznom. A szakirodalom szerinti méretezési intervallumon belüli értéket kaptam, tehát valóságos eredményt mérhettem.
A mérőrendszert egy Arduino Uno vezérlőegységre építettem. Két gyorsulásmérő és egy ultrahangos távolságmérő vett részt a mérésben. A szenzorokat inter-integrált áramkörbe kapcsoltam és a vezérlőre olyan programot írtam, mely felelt ezért a kommunikációért, működtette a szenzorokat és a mért eredményeket továbbította a számítógépre soros porton keresztül. A számítógép egy általam írt LabVIEW program segítségével dolgozta fel és rögzítette Excel táblázatba a kapott eredményeket.
A mérőrendszert saját magam telepítettem a járműre. A gyorsulásmérőket a lengőkaron és a torony felső csatlakozásánál helyeztem el, a távolságmérő pedig a rugó alsó csatlakozásánál kapott helyet. A szenzorokat összeforrasztottam a kapcsolás szerint és összekötöttem az utastérben lévő vezérlővel.
A telepített mérőrendszerrel útpadkának hajtottam és az ebből adódó lengések gyorsulását mértem. Ennek eredményét diagramon ábrázoltam és így határoztam meg a szükséges adatokat.
A tengelyterhelést mérőpadon végezhettem a kiskunhalasi Fiat Kb. Autoteam segítségével. Így határoztam meg a modellben szereplő tömegek értékét.
Végül saját testsúlyom segítségével állapítottam meg a rugómerevség értékét. A rugó megnyúlását mértem nyugalmi helyzetben, illetve terhelt állapotban, a toronyra állva. Így lineáris karakterisztikát feltételezve számítani tudtam a merevséget.