Erasmuson innen és túl Társadalomtudományi

35 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Szociológia 4. Tagozat.

Erasmuson innen és túl


Hallgató: Huszár Csilla
Szak: műszaki menedzser, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Mérnöki Kar

Témavazető: Dr. Lendvai Edina - főiskolai docens, Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar


Dolgozatomban azzal a kérdéssel foglalkoztam, hogy az Erasmus program milyen hatást gyakorol a nyelvi és személyes kompetenciákra, hogyan segíti előre a gazdaságot és növeli-e az elhelyezkedési esélyeket. Feltártam mely készségek fejlődnek a legtöbbet a program alatt és mely tényezőket részesítik előnyben a munkáltatók. A témaválasztásomhoz hozzájárult az idegen nyelvek iránti szeretetem és a tapasztalni vágyás, melynek köszönhetően ifjúságsegítőként részt vettem az Erasmus + keretein belül szervezett ENACT projektben.
A szakirodalmi áttekintés során körbejártam az Erasmus történetét, a nyelvtudás fontosságát, a társadalmi befogadást és a korai iskolaelhagyást. Kutatásom szerint fontos, hogy a gyermekek még 10 éves koruk előtt elkezdjenek idegen nyelvet tanulni, hisz akkor még könnyebben sajátítanak el az anyanyelvükön kívül mást is. Válaszokat kerestem arra, hogyan támogathatjuk az ifjúságot, és szolgálhatunk példamutatással. Ezekre bizonyultak jó megoldásnak a külföldi módszerekből elsajátított eszközök, melyeknél fontos a pozitív visszacsatolás a diákok felé.
Ezután bemutattam a szekunder kutatásom, melyet a hitelesség megőrzésének érdekében az Európai Bizottság tájékoztatóira és éves beszámolóira alapoztam. A felölelt témák közé tartozik a program költségvetése, mely évente növekvő tendenciát mutat. Az elhelyezkedési esélyekre való kihatása, személyiségformáló értékei, az oktatásra gyakorolt és gazdasági hatásai. Ezek mind hozzájárulnak a munkanélküliség elleni küzdelemhez, és segítik a társadalmi befogadást. A program képzett szakembereket segít a munkaerőpiacra, olyan készségekkel a kezükben, mellyel sikereket érhetnek el a karrierben és magánéletben is.
Kérdőíves felmérés formájában feltártam, hogy az Erasmusnak több pozitív hatása van a nyelvtudás fejlesztésében és az önállóság vagy a problémamegoldó képesség segítésében. A nyelvi kompetenciák mindegyike fejlődött a kitöltők többségénél, és ugyanez elmondható az egyéb készségek nagy részéről. A programban résztvevők körében majdnem 100 kérdőívet sikerült kitöltetnem, azonban a cégek képviselői elég passzívnak bizonyultak, tőlük közel 30-an jeleztek vissza. A kvantitatív felmérés során azt tapasztaltam, hogy a cégek sokszor más tényezőket részesítenek előnyben, mint a mobilitást gyakorlók, és nem jelent számukra előnyt a programban való részvétel, azonban a program alatt elsajátított készségek előresegítik az egyént, így közvetett módon a program pozitív hatást gyakorol a gazdaságra is.