35 OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, Minőségügy Tagozat.
Egy nehézgép gyártó vállalat által előállított termék folyamatközi és végellenőrzése során felmerülő hibáinak elemzése
Hallgató:
Szuhaj Katinka Kinga
Szak: Műszaki menedzser, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Mérnöki Kar
Témavazetők:
Dr. Gál József - egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar ,
Guóth Árpád - minőségbiztosítási mérnök, óraadó oktató, Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar
Kutatásom keretein belül bemutatom a választott vállalat egy adott termékének összeszerelésekor felmerülő főbb hibáit, azok jellegét és megjelenésük gyakoriságát a folyamatközi ellenőrzés, valamint a végellenőrzés során. A vizsgált időszak egy éves időtartama alatt összesen 295 gép került legyártásra, ezek folyamatközi- és végellenőrzésekor talált hibáit külön-külön vizsgáltam. Ezidő alatt mind a folyamatközi ellenőrzés, mind pedig a végellenőrzés rendkívül magas hibaszámát a Szerelési hibák hibacsoport elemei okozták. A hibacsoportok és hibaforrások alakulását is negyedévenként is megvizsgáltam.
Az elemzéseket Lorenz-Pareto-elv szerint végeztem. Bár a vizsgálati minta elemszáma elég magas volt ahhoz, hogy indokolttá váljon a Lorenz-Pareto elemzés, azonban a 80:20 szabályt nem sikerült igazolni. Az adatelemzés azonban remekül bemutatja a prioritási sorrendeket. Az első két negyedév mélyebb elemzései következtében minden esetben a kritikus hibaforrás a kötőelem jelölés hiánya lett. Kiderült, hogy a két ellenőrzési tevékenység közben felmerült hibák kapcsolatban vannak egymással, hiszen a folyamatközi ellenőrzés során esetleg fel nem ismert, vagy nem rögzített hibák később a végellenőrzésnél megjelentek.
A legjellemzőbb hiba előfordulásának gyakoriságában jelentős szerepet játszik az emberi tényező. A kritikus hibaforrás meghatározásához egy ok-okozati diagram nyújtott segítséget. Eszerint a kötőelem jelölés hiánya a Szerelési hibák hibacsoport tagja, ahol jelentős szerepet játszik az emberi tényező. Így három okot tudtam felsorakoztatni, melyek a tájékozatlanság / a szabályozó dokumentumokban leírtakkal kapcsolatos ismeretek hiánya, túlterheltség és a motiválatlanság.
Az elemzés során fény derült az egy munkanapon legyártott gépek számára is. Az eredmények tükrözik ennek hatását, hiszen a második negyedév folyamatközi- és végellenőrzése során rögzített hibák száma jelentősen megugrott. A dolgozók leterheltek lettek, és több figyelmetlenséget is elkövettek.
A megfelelő intézkedést követően a hibák száma csökkenő tendenciát mutat. Az intézkedések kezdetben a hibaszámok csökkenését eredményezték, és egy másik hibacsoport, a Kézikönyvek és címkék hibái jelent meg kritikus tényezőként. A negyedik negyedév eredményeinek kiértékelése meglepő fejleményt hozott, mely szerint a kötőelem jelölés hiánya, mint kritikus hibaforrás ismét magas hibaszámot halmozott fel. Ez azért valósulhatott meg, mert nem sikerül a valódi gyökérokot meghatározni.