Egyes mezőgazdasági termékek környezeti lábnyoma és annak térbeli megjelenése Magyarországon Fizika, Földtudományok és Matematika

35 OTDK, Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Környezet és társadalom Tagozat.

Egyes mezőgazdasági termékek környezeti lábnyoma és annak térbeli megjelenése Magyarországon

Helyezés: 2

Hallgató: Takács Alex
Szak: Földrajz, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Természettudományi Kar

Témavazető: Soha Tamás - doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

Az ember által kialakított környezeti válság nagyban tulajdonítható többek között a táplálkozási szokásainknak is. Dolgozatom éppen ezért, azt vizsgálja, hogy az egyes termékek, amelyeket az intenzív mezőgazdasági gyakorlat által állítunk elő, milyen környezeti lábnyommal (területigény, üvegházgáz-kibocsájtás) rendelkeznek. Valamint azt is megvizsgáltam, hogy egy a jelenleginél inkább a növényi fehérjeforrásokra alapozott fogyasztáshoz tartozó élelmiszertermelés, milyen környezetterhelés változással járna.
Munkámban a számosállatban kifejezett hazai haszonállatállomány ¾-ét kitevő tyúkfélék, sertések és szarvasmarhák takarmányfogyasztásának a területigényét számítottam ki a 2010-es évre (sajnos a 2020-as év Agrárcenzusának eredményei a dolgozat írásakor nem elérhetőek). E három állomány több mint 19 ezer km² szántóterületet igényel, tehát az ország területének több, mint 20%-án, a szántóföldjeink valamivel több, mint a felén e három állomány eleségét állítjuk elő. A települési szintű számításaim eredményét a térinformatika által nyújtott lehetőségeket kihasználva térképi formában ábrázoltam és az így kapott térbeli eloszlásokat és mintázatokat elemeztem.
Az olyan fehérjeforrások, mint a csirkehús, sertéshús, marhahús, tehéntej, tojás és a hüvelyesek egységnyi fehérjetartalmához tartozó területigény és CO2e-kibocsájtás voltak azok a közös nevezők, amelyek mentén összevetettem a termékeket. Majd elkészítettem négy forgatókönyvet, melyekben a megtermelt fehérje mennyisége azonos a vizsgált termékekből származó fehérje tárgyévi termelésével. A hústermelés 25, 50, illetve 100%-kal való csökkentését feltételezte az első három forgatókönyvem, a 4. legradikálisabb esetben már az állati eredetű termékek teljes elhagyásával számoltam. A kieső fehérjemennyiség minden esetben a hüvelyesek által került pótlásra. Forgatókönyveim alapján akár több ezer km2-es területfelszabadulás is kivitelezhető, mely területek új funkciókat kaphatnának, például tájrehabilitációt lehetne rajtuk végre hajtani. Ezentúl millió tonna nagyságrendű CO₂e-kibocsájtás csökkenéssel is járhatna a növényi fehérjeforrások nagyobb térnyerése, mely csökkenés a klímaváltozás ütemének mérséklése szempontjából lenne előnyös.