Conodonta biosztratigráfiai vizsgálatok Felsőtárkány környékén Fizika, Földtudományok és Matematika

35 OTDK, Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Földtan és paleontológia Tagozat.

Conodonta biosztratigráfiai vizsgálatok Felsőtárkány környékén


Különdíj: t

Hallgató: Szabó Kata Alexa
Szak: Földtudományi, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Természettudományi Kar

Témavazető: Karádi-Kapiller Viktor - tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar


A késő-triász conodonták rendszertani revíziója csak a közelmúltban indult meg és számos nemzetközi publikáció született a témában. Időszerűnek tűnik az új tanulmányok felhasználásával áttekinteni, újraértelmezni és szükség esetén kiegészíteni a hazai területeken végzett, korábbi conodonta vizsgálatok eredményeit. Jelen kutatás tárgyát a Bükk nagy területén előforduló, késő-triász Felsőtárkányi Mészkő Formáció képezte, melyet már régóta vizsgálnak a kutatók, de részletes, nagy pontosságú biosztratigráfiai korolására még nem született egységes megoldás. A területen talált conodonta elemekről sok esetben csak fajlista került közlésre, ábrázolás nem. Az Eger és Felsőtárkány közötti területen a jelen kutatásban vett 12 mintából sikerült conodontákat kinyerni. Az előkerült 37 elemből 10 genust (Carnepigondolella, Epigondolella, Gladigondolella, Metapolygnathus, Misikella, Mockina, Neogondolella, Norigondolella, Oncodella, Paragondolella) lehetett beazonosítani, ezeken belül pedig 14 fajt sikerült elkülöníteni. A Kő-köztől keletre található Kőbánya-lápa területéről előkerült Neogondolella pseudolonga fajjal a Felsőtárkányi Mészkő Formáció korát ki lehet terjeszteni, így az eddig gondolt ladin-karni határról az anisusi-ladin határintervallumra tehető a képződmény alsó határa. A Várhegy csúcsától északkeletre található sáncból előkerült conodontákkal (Metapolygnathus cf. praecommunisti, a Carnepigondolella carpathica, Paragondolella noah) az eddigi karni besorolást lehet szűkíteni középső-felső-tuvalira. A Nagy-Egeden a korábbi vizsgálatok ellentmondásos koradatait is sikerült tisztázni. Valószínűsíthető, hogy az idősebb Epigondolella elem a mészkőben megfigyelt klasztokból, míg a fiatalabb rhaeti conodonták a mátrixból kerülhettek elő. Az újonnan előkerült példányok alapján lehetőség nyílt a Kis-Eged már korábban leírt, sevat rétegsorát az alaunig visszakövetni. A kutatás során született eredmények hozzájárulhatnak a Bükk a jövőbeli szerkezetföldtani és fejlődéstörténeti vizsgálataihoz is.