V1057 Cyg: Miről mesélnek egy prototipikus FU Orionis rendszer fénygörbéi és színképei? Fizika, Földtudományok és Matematika

35 OTDK, Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Változócsillagok fizikája Tagozat.

V1057 Cyg: Miről mesélnek egy prototipikus FU Orionis rendszer fénygörbéi és színképei?

Helyezés: 2

Hallgató: Szabó Zsófia Marianna
Szak: Csillagász, Képzés típusa: msc, Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kar: Természettudományi Kar

Témavazetők: Kóspál Ágnes - tudományos tanácsadó, N N ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet ,
Ábrahám Péter - tudományos tanácsadó, N N ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet

A születőben lévő csillagot körülölelő korongról az anyag nem egyenletes ütemben hullik a csillagra. Az FU Orionis (röviden FUor) típusú objektumok esetében az az elfogadott álláspont, hogy hosszú optikai felfényesedésüket (kitörésüket) a csillagkörüli korongról a csillagra való anyagbehullás hirtelen megnövekedése okozza. Dolgozatomban egy klasszikus FUort, a V1057 Cyg-et vizsgáltam. A célpont 1969-ben V=6 magnitúdót fényesedett, melyet egy több, mint 10 évig tartó exponenciális halványodás, majd további 10 évig tartó ún. első plató fázis követett. 1995-ben az objektum hirtelen halványodott az optikai sávokban, majd 1997-től napjainkig is tart az ún. második plató fázis, melyet fényesedések és halványodások folytonos váltakozása jellemez. Motivációm az volt, hogy megtudjam, vajon ez a második plató fázis tart-e még.
A fiatal csillagok spektroszkópiai követése épp olyan fontos, mint a fotometriai monitorozásuk, mert a spektroszkópiával együtt történő vizsgálat fontos információkat hordozhat a rendszerről. 2003 óta nem készült részletes spektroszkópiai tanulmány, ezért pályázatot írtam a Nordic Optical Teleszkópra (NOT) új megfigyelések céljából .
A fotometriai adatok alapját a Piszkéstetői Obszervatórium RCC és Schmidt távcsövek archívumai adták, 2020-tól pedig az RC80 távcsövet használtam, amit a NOT optikai és infravörös, az IAC80 optikai, TCS infravörös, a SOFIA infravörös és a TESS optikai fotometriájával egészítettem ki. Spektroszkópiai vizsgálataim alapját a NOT pályázatom optikai és infravörös spektrumai alapozták meg, melyet Dél-Koreában készült optikai spektrumokkal egészítettem ki 2012-2018 között.
Az adatok a második fotometriai plató fázis folytatását mutatják, a szín-fényesség diagramok az extinkció és az akkréció folyamatos ingadozásait mutatják, melyek a fényességváltozásokat okozzák. A spektroszkópiában erős P Cygni profilt mutató vonalakat detektáltam, melyek egy erős szél komponens jelenlétére utalnak a rendszerben. Ezek 2012 és 2020 között erős változékonyságot mutatnak, utalva arra, hogy a felelős mechanizmus folyamatosan változik, amely az összes detektált vonalra jellemző. A spektorszkópiában több emissziós vonalat is megfigyeltem, melyek ritkák a klasszikus FUorok esetében. Emellett több tiltott emissziós vonalat is felfedeztem, melyek közül a [S II] és [N II] a legfontosabbak, ezek jet nyomjelzők fiatal csillagokban. További megfigyelésük a fiatal csillagok tudásának bővítéséhez járulhat hozzá.