Vízminőség vizsgálatok a Rábán Agrártudományi

35 OTDK, Agrártudományi Szekció, Tájökológiai Tagozat.

Vízminőség vizsgálatok a Rábán

Hallgató: Janzsó Milán Gábor
Szak: Környezetmérnök, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Soproni Egyetem, Kar: Erdőmérnöki Kar

Témavazető: Dr. Kalicz Péter - egyetemi docens, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar

Azért ezt a témát választottam, mivel sok szép emlék köt a Rába folyóhoz, sokat horgásztam,
vadásztam, nyaraltam a völgye mentén. Ami azonban a leginkább motivált a témaválasztásban, az az,
hogy személyesen is tapasztaltam a Rába habzását és az ebből következő turizmusi és halmennyiségi
veszteséget. Kíváncsi voltam, hogy tíz év alatt hova jutott a folyó állapota kémiai, biológiai, ökológiai
szempontokból. Pályamunkámban a Rába habzásától a napjainkig feljegyzett adatokat vetettem
össze, amelyeket a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól sikerült megszereznem. Ezek az adatok
összefoglalják a Rába Survey 2008-2009-es adatait, amely egy olyan monitoring rendszer, amely a
habzási időszakból több különböző helyen vett mintákat értékel ki. A helyszínek közt szerepeltek a
Rába mentén megtalálható azon három bőrgyár, amelyek a monitorozást megelőző időszakban
feltételezhetően a fő szennyeződést okozó faktorok lehettek, ami később az adatok alapján be is
igazolódott. Ezen felül kaptam adatokat a 2006-2019 közötti időszakból, amelyek fix mérési pontok
vízminőségi adatait tartalmazza. Ezek kiváló viszonyítási alapot adtak arról, hogy évről évre hogyan
változott a folyó egészségi állapota. Ezeket az adatokat összevetettem, majd levontam belőlük a
következtetést. A kutatómunka során és az adatsort elemezve kiemeltem olyan mérési pontokat is,
amelyek érdekes és meglepő értékeket adtak, illetve amelyekkel kapcsolatban több kérdés is
felvetődött bennem, melyeket véleményem szerint sikerült is megválaszolni. A munkám alatt sor
került saját mintavételre is amiket Körmend után és a Nicki duzzasztómű előtt vettem. A két
mintavételi hely merőben eltér egymástól, hisz az egyik város környéki, míg a másik egy
mezőgazdasági területekkel szegélyezett helyszín volt. Ez azért volt fontos, mert így
vizsgálni tudtam a Körmend hatását a folyóra, illetve azt, hogy a mezőgazdasági területekről bemosódó anyagok milyen módon befolyásolták a mintákból kapott értékeket. A vett minták laboratóriumi körülmények
között kiértékelésre kerültek. A mérni kívánt minták értékekeit feljegyeztem, majd levontam belőlük a
következtetést. Az idő hiányában csak két minta vételét és azok foszfáttartalmának kiértékelését tették lehetővé. A
vizsgálatokat később mindenképpen szeretném folytatni, akár szakdolgozat formájában is, mivel még
nagyon sok lehetőséget látok ebben a témában.