Kaposvár város nehézfémterhelésének vizsgálata Fizika, Földtudományok és Matematika

35 OTDK, Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Földtudományok városökológiai alkalmazásai Tagozat.

Kaposvár város nehézfémterhelésének vizsgálata


Hallgató: Katona Máté
Szak: Okleveles Erdőmérnök Hallgató, Képzés típusa: o, Intézmény: Soproni Egyetem, Kar: Erdőmérnöki Kar

Témavazetők: Dr. Horváth Adrienn - adjunktus, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar ,
Prof. Dr. Bidló András - egyetemi tanár, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar


A vizsgálatokhoz talajmintákat gyűjtöttünk az egész város területéről és levélmintákat szedtünk a növényzetről a város belső területén. A mérések során megvizsgáltuk a talajok felvehető elemtartalmát és a növények összeselem-tartalmát. Az volt a feltételezésünk, hogy a városi környezetben a természetestől eltérő elemtartalmat tudunk kimutatni és ez a változás a növények leveleinek elemtartalmában is megtalálható lesz.
A méréseket szabványi és törvényi előírások szerint végeztük. A talaj nehézfémtartalmának meghatározásához talajszuszpenziót készítettem és a leszűrt szuszpenzióból elemtartalmat határoztam meg 8 elemre plazmaemissziós spektrométerrel. A növényminták összeselemtartalmának meghatározásához ledaráltam a kiszárított leveleket és röntgen fluoreszcencia analizátorral megmértem az összes elemtartalmukat.
Az eredmények kiértékelését elsősorban a jelenleg is hatályos határértékek alapján végeztük el. A talajoknál a felvehető elemtartalmi határértékekhez viszonyítottuk az eredményeket, a növényeknél elsősorban a talajminták értékeit vettük az összehasonlítás alapjául. A mérhető eredmények esetében minden mérésnél megvizsgáltuk a minimum, maximum és átlagos értékeket is valamint megvizsgáltuk a legnagyobb szennyezések földrajzi helyzetét és a szennyezések mintázatát is a város területén.
A minták értékeiből több mindenre is következtethettünk. A jelentősebb szennyezéseket a cink és az ólom elemnél tapasztaltuk, de a természetestől való eltéréseket megtaláltuk szinte az összes vizsgált elem esetében. A város központjában és a forgalmasabb utak belvárosi szakaszain magasabb koncentrációban találtunk nehézfémeket, mint a külterületi pontokon. A TIM pontok szerint a helyi természetes állapotok nem minden esetben feleltek meg a határértékek által kijelölt természetes háttérkoncentrációnak, a minták elemzése során viszont ezek a különbségek nem mutatkoztak meg a városi pontokon. A természetes állapotok keresésekor ezekhez tudunk legjobban vonatkoztatni. A levelek nem mutattak jelentős nehézfémtartalmat, azonban a megnövekedett cinktartalom esetében sok esetben nyomon követhető volt az összefüggés a talaj és a növényminták között. Az azonos fajhoz tartozó egyedek elemtartalma között kisebb eltérések voltak, mint más egyedek esetében. Összességében elmondható volt, hogy a városi környezet és az emberi tényező hatására megváltozott a talajok nehézfémtartalma és ez a változás sok esetben, a növényekben is nyomon követhető volt.